Párhuzamos RL kör
![iDevice ikon](icon_reflection.gif)
Próbáld meg kitalálni, hogy ha párhuzamos R-L kört vizsgálunk, milyen lesz a vektorábránk? Ebben az esetben mi lesz a közös, kiindulási mennyiségünk? (a soros R-L kör, a párhuzamos R-C kör és e fejezet bevezetőjében elmondottak alapján)
Hogyan fogjuk kiszámolni az eredő impedanciát? Vagy célszerű első lépésben az impedancia helyett valami mást számolni? Mondjuk az admittanciát?
Hol lesz a határfrekvencia? Hogyan fog viselkedni alacsony és magas frekvenciákon az áramkör?
Segítségül Katt!
Építsünk párhuzamos R-L kapcsolást a TINA program segítségével, majd határozzuk meg a határfrekvenciát. Adatok: R= 1 kΩ L= 4 mH kérdés a határfrekvencia!
(Az R1 ellenállás értéke azért került beepítésre, mert a Tina ideális alkatrészekkel működik, R1 hiányában DC-n rövidzár lenne. R1-t elhanyagolhatónak, 1 Ω-nak választottam).
A határfrekvencián az induktív ellenállás értéke megegyezik az ohmikus ellenállásértékével, vagyis a két ág árama megegyezik, a két ampermérő ugyanazt az értéket mutatja. A függvénygenerátorra kapcsoljunk pl. 3V amplitúdójú szinusz jelt, és addig változtassuk a frekveniát, amíg a két ampermérő ugyanazt az értéket mutatja.
A határfrekvencia 40 KHz.
Ezután "éles", laborkörülmények között is elvégezzük a mérést. A rendelkezésre álló eszközök: R és L alkatrészek, függvénygenerátor, multiméter, oszcilloszkóp. Rögtön az első problémával szembenézünk: nem vehetünk elő tetszőleges számú multimétert. Így az ellenállás árama helyett annak feszültségét mérjük az oszcilloszkópon.
Katt!!!
És akkor nézzük a matematikai levezetést: