Rezgőkör
Gondolatkísérlet
Képzeljünk el egy párhuzamos R-L kört (ami a valóságban nincs, hiszen nem ideális, hanem valóságos alkatrészekkel dolgozunk).
Párhuzamos R-L kör esetén amennyiben egyszer feltöltjük a kondenzátort, és utána szabadon hagyjuk az áramkört, az meghatározott frekvencián elkezd rezegni. Hogy mennyi ez a frekvencia, azt már tanultuk, és rezonancia-frekvenciának neveztük. Ismétlésként: (Thomson képlet)
Tehát ez esetben az áramkör viselkedését valahogy így lehetne elképzelni:
Valóságos eset
Mivel ideális alkatrészek nincsenek, ezért a kialakult rezgés lecseng.
Mitől függ a jósági tényező?
A matematikai levezetéseket mellőzve (viszont a soros esethez való összehasonlítást ne feledjük el) a jósági tényezőt az alábbi képlettel számíthatjuk.
Vegyes kapcsolás 1.
A valóságos rezgőköröket az alábbi modell szerint szokás számítani.
Leszögezhetjük, hogy a veszteségi ellenállás növekedésével az impedancia-diagram ellaposodik, a rezonanciafrekvencia domináns jellege csökken, az áramkör nem olyan szelektív.
Ebben az esetben (mivel a veszteségi ellenállás soros), így egyenes arányban van a jósági tényezővel (lsd. soros jósági tényező), úgy is fogalmazhatunk, hogy minél nagyobb a jósági tényező annál szelektívebb a kapcsolás a rezonanciafrekvencia közelében.
Vegyes kapcsolás 2
Összefoglalásként mérjünk!
Állítsuk össze az alábbi kapcsolást:
Majd állapítsuk meg először a Tina segítségével, majd számítással majd laboratóriumi méréssel a rezonanciafrekvenciát:
Számítással az alábbi képlet segítségével:
Majd pedig nézzük meg az alábbi videót:
Megállapíthatjuk, hogy minden módszerrel ugyanazt az eredményt kaptuk :)